Svédországban 2 hetes tapasztalat

Két hete elmúlt, hogy Svédországban dolgozom egy farmon Sröverstorp  községben. Továbbra sem könnyű szinte naponta 12-13 órákat a mezőn dolgozni, főleg nekem, mert nem vagyok hozzászokva a mezei munkához, ezért lassabban is tudom csinálni, mint azok, akik már dolgoztak ilyen típusú munkakörben. Nyilván ehhez a fizikai fájdalom az, ami hozzátesz, ugyanis ebben a munkában az ember lába és háta szó szerint kikészül még azoknak is, akik dolgoztak ilyen területen. Ennek ellenére próbálom a lehető legtöbbet kihozni magamból, hogy a munkámat jól végezzem el. Nyilván vannak olyan munkafázisok, amik nehezen mennek, de a munka és szobatársaim elég korrekt módon segítenek. 

Vannak olyan munkatársak, akik szimpatikusak és az érdeklődési körünk is hasonló, de vannak olyanok is akikkel nem annyira tudok szimpatizálni és egymást csesztessük is, ami tudom nem helyes, de ilyen szerintem minden munkahelyen megtörténik tehát nem egyedi eset. Ezek álltalában a komolytalanságok, kókságok és értelmetlen beszélgetések után szoktak előjönni. Tudom a helyzetet kezelni hála Istennek, mert türelmem az van.

A munkanapok után mindenki elég fáradt főleg mikor reggel 6-tól este 8 –ig dolgozunk és járjuk a több hektáros murok és pityóka ültetvényeket és fóliázzuk a földeket több esetben olyan minőségű fóliákkal, amik több telet éltek meg a szabadban és ha húzzuk ki a földekre szétszakadnak és ezeket újabb darab fóliával toldani is kell. Na ez a folyamat az ember idegét kikészíti és ingerlékenyebbé teszi az embert.  Annyi biztos, hogy ezt hosszú távon nem lehet csinálni csak szezonban, vagyis lehet aki tudja csinálni, csak azoknak kötélből kell legyenek az idegei. 

Amit egyedül hiányolok az a pihenési idő, mert már olyan is volt, hogy vasárnap is dolgoztunk. Ezt szóvá is tettük a felettesünknek, hogy ez így nincs rendben, mert pihenni is kell az embernek nem csak robotolni. Problémák voltak az élelmiszerek beszerzésével, mert nem igazán volt időnk vásárolni menni és ezt is szóvá tettük most ez is kezd megoldódni.  Ez a pár hónap valahogy eltelik és remélem, Svédországban már következőleg csak kirándulásra tudok visszatérni, mert egyébként a botrányosan rossz svéd gasztronómiát leszámítva tetszik Svédország, de azt a véleményem, amit az előző cikkben is írtam, nem cserélném el Székelyfölddel .