Svédországban lassan egy hete vagyok, dolgozom elég kemény mezőgazdasági munkában. Egy pár nap alatt elég sok mindent megtapasztalhattunk. Krumpli ültetéstől a krumpli ágyások fóliázásán át egészen a csicsókaszedésig. Van, amikor 12 órát is dolgozunk, többnyire székelyek vannak itt és lengyelek. A nap végére mindannyian fáradtak vagyunk, lábunk, fáj hátunk fáj, de ezt bírni kell. Számomra, aki nem igazán dolgozott mezőgazdasági munkában ez eléggé nagy kihívás, de szerencsére bírom és sokat tanulok.
A svéd emberek nagyon barátságosak, mindenki köszön az utcán, viszont Székelyföldet nem adnám Svédországért. Igen. Migránsok is vannak a szállásunktól nem messzire, de nem volt probléma velük. Beköszönnek a farmra, a gyerekeiket sétáltassák, óvoda is van direkt nekik és még a közelben lévő keresztény templomon is áll a kereszt. Tehát itt nincs baj különösképpen velük sem.
Az élelmiszer árak másfélszer nagyobbak, mint Székelyföldön. Ha valaki ide jön Svédországba, akkor kenyeret mindenféleképpen hozzon magával, mert olyan édes itt a majdnem minden kenyér, mintha kalácsot ennénk. Az ételekben is borzasztó kevés sót használnak. Ami számomra egy óriási negatívum az a svéd konyha és az élelmiszerek minősége is elég szegényes. A székely élelmiszeripari termékek mind minőségben, mint pedig árban is messze verik a svéd élelmiszereket.
Folytatás következik….
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönjük az üzenetét. A megjegyzését átvizsgálás után tesszük közzé.