Ismerjük meg Székelyföld falvait! 3.rész. Magyarandrásfalva - Székely Szó Blog

Friss

2020. április 13., hétfő

Ismerjük meg Székelyföld falvait! 3.rész. Magyarandrásfalva


  
Székelykeresztúrtól haladva Csekefalva majd Szentábrahám érintésével érünk el a község egyik legszebb falujába, Magyarandrásfalvára. A falu neve 1409-ben Andreasfalv alakjában bukkant fel, majd 1510-ben már Andrásfalva alakjában olvasható az okiratokban. A falut Pálffy Andrásról neveztek el, aki a falu első lakója volt.
Magyarandrásfalvi székely kapu - Kép Csedő Attila

Andrásfalva lakossága 1992-ben 150 fő volt, legnépesebb 1900-ban volt amikor 190 főt számoltak meg Magyarandrásfalván. A 2011-es népszámlálásokon már csak 135 fő volt a falu lélekszáma. Magyarandrásfalván a település unitárius és református híveinek közös hajléka, a falu első temploma, 1995 és 1999 között épült.

Különlegessége, hogy 1996. szeptember 1-jén a torony felépítése után a templomot felajánlották a magyar honfoglalás 1100 éves emlékének tiszteletére. Mai napig is mint az unitárius egyház, mint pedig a református egyház hívei közösen használják a templomot.

Magyarandrásfalvi Panoráma

A faluhoz köthető híres emberek:
·        Dr. Molnos Angéla-  akit az egész Kárpát -hazában a ,,Magyar nyelv őrzője,, címmel ismernek. Dr. Molnos Angéla hamvai is Magyarandrásfalván pihennek a helyi temetőben.

·        Fazekas János – romániai magyar újságíró, politikus, történész.  Magyarandrásfalván nőtt fel, középiskoláit Székelykeresztúron az unitárius gimnáziumban és tanítóképzőben végezte. A második világháború után politikai pályára lépett, Székelyudvarhelyen, Brassóban, Marosvásárhelyen, majd Bukarestben többféle ifjúsági, 1952-től vezető állami és pártfeladatokat töltött be egészen 1982-ig.

     1982-1989-ig belső száműzetésben élt, a rendszerváltás után sem talált a meg a helyét, mert kommunista meggyőződését és a nemzetiségek ügyével való törődést nem adta fel, kommunista meggyőződése miatt a magyarok, a nemzetiségiek mellett való kiállása miatt a románok vetették ki maguk közül. 1945-1982 között magas állami és párttisztségeiben sokat tett a romániai magyar kisebbség jogvédelméért. „Ténykedésének legjellemzőbb jegye mindvégig a kisebbségi jogvédelem volt” – írta róla Sütő András


Magyarandrásfalva temploma -
Kép Csedő Attila

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönjük az üzenetét. A megjegyzését átvizsgálás után tesszük közzé.