Székelyföldön is régen megvoltak
a húsvéti szokások. Az idősebb emberek, nagyszüleink idejében még divat volt a
locsolás és ezt nem csak a férfiak csinálták, hanem Húsvét 3-ad napján a lányok
locsólták meg azokat a fiukat, akik nem voltak náluk locsólni. Nyílván
akkoriban nem a parfüm, kölni volt a divat hanem a tiszta víz és legtöbb
esetben a mértéke sem annyi volt, mint mostanában.
A székely falvakban közkútak
voltak, ahová a legények kivitték a lányt és bizony vedrekkel került a székely
lány nyakába a víz. Ma ez kicsit dúrvának tűnik, viszont akkor ez teljesen
elfogadott volt. Ősi szokásnak nevezhető az ételszentelés is. Ez főleg a katolikus
felekezetű székelyeknél mai napig is él.
A kisebb falvakban még a 1990-es
években is mint fiatal gyerekek összegyűltünk és egy csapatban mentünk öntözni,
betanúlva a minél rövidebb verset, hogy ne kelljen sokat mondanunk. Örvendtünk
a piros tojásnak is, de nagyon jól esett az is amikor a zsebünkbe néhány lej
került. Amikor már kezdtünk kamaszodni, akkor megkínáltak minket borral, pálinkával
és mondanom sem kell volt olyan eset, hogy egy-egy barátunkat a hátunkon kellett
haza vigyünk.
Ahol fiatal lány volt, ott
bokrétát katunk amit feltűztek a mellényünkre, de ennek nem örvendtünk annyira,
mert meg kellett jegyezzük, hogy Május 1-én kinek kell vigyük a májusfát vagy az
ágat, ami sok esetben egy fél kivágott fa volt, amit lovas szekérrel vittünk a fiatal
lány házához. Ma ez már csak néhány faluban él. Mára a locsolás is egyre inkább
kimegy divatból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönjük az üzenetét. A megjegyzését átvizsgálás után tesszük közzé.