Húsvéti szokások régen és ma Székelyföldön

Székelyföldön is régen megvoltak a húsvéti szokások. Az idősebb emberek, nagyszüleink idejében még divat volt a locsolás és ezt nem csak a férfiak csinálták, hanem Húsvét 3-ad napján a lányok locsólták meg azokat a fiukat, akik nem voltak náluk locsólni. Nyílván akkoriban nem a parfüm, kölni volt a divat hanem a tiszta víz és legtöbb esetben a mértéke sem annyi volt, mint mostanában.

A székely falvakban közkútak voltak, ahová a legények kivitték a lányt és bizony vedrekkel került a székely lány nyakába a víz. Ma ez kicsit dúrvának tűnik, viszont akkor ez teljesen elfogadott volt. Ősi szokásnak nevezhető az ételszentelés is. Ez főleg a katolikus felekezetű székelyeknél mai napig is él.

A kisebb falvakban még a 1990-es években is mint fiatal gyerekek összegyűltünk és egy csapatban mentünk öntözni, betanúlva a minél rövidebb verset, hogy ne kelljen sokat mondanunk. Örvendtünk a piros tojásnak is, de nagyon jól esett az is amikor a zsebünkbe néhány lej került. Amikor már kezdtünk kamaszodni, akkor megkínáltak minket borral, pálinkával és mondanom sem kell volt olyan eset, hogy egy-egy barátunkat a hátunkon kellett haza vigyünk.

Ahol fiatal lány volt, ott bokrétát katunk amit feltűztek a mellényünkre, de ennek nem örvendtünk annyira, mert meg kellett jegyezzük, hogy Május 1-én kinek kell vigyük a májusfát vagy az ágat, ami sok esetben egy fél kivágott fa volt, amit lovas szekérrel vittünk a fiatal lány házához. Ma ez már csak néhány faluban él. Mára a locsolás is egyre inkább kimegy divatból.