Erdélyi magyar pártok, 30 év és megannyi politikai üres pofázás? Van-e erre valamilyen normális megoldás?

A székelység az egységet kedvelte amióta csak a politikáról beszélünk, vagy amióta politikával is foglalkoznak. A székelység politikai rendszere már a 16.században annyira fejlett volt, hogy a nyugat-európai országok politikai rendszerét is messze túlszárnyalta. Ennek ékes bizonyítéka az 1505 -ös Székely Constitutio azaz a Székelyek Alkotmánya, amelyben már a székelység a korrupt vezetőket is elítéli. ( Mennyire marad ez meg...hát sajnos semennyire sem, gondoljunk csak az RMDSZ posztkommunista és korrupt szereplőire is, akik ellen számos korupcióellenes pert indítottak el és ők azzal védekeznek, hogy kikérik maguknak, ők nem azok, csak a román hatalom állítja be őket annak...Egyébként az a hatalom aminek az évi 7 millió eurós adományából tartják fent magukat)

Miket állapított meg a Székelyudvarhelyi Székely Nemzetgyűlés 1505 -ben?

·        Azon bíró, ki Isten és ország törvényeitől elhajolva, könyörgés vagy ajándék által megnyeretve, részrehajló lenne, számüzessék, minden ingóságai fölprédáltassanak, ingatlan jószágai elvétessenek, s Székelyföldön soha ne lakhassék. Ekként bűnhődjön még az is, ki maradásában vagy visszajövetelében fáradozna

·        Székelyföldön a testi büntetést eltörölte, helyette pénzbírságot szabott ki. (ilyen még a 19. Század végén sok európai országban nem is létezett)

·        kimondta a szabad kereskedés elvét, a személy sérthetetlenségét, mely szerint a székelyt bírói ítélet előtt elfogni nem szabad. A birtok és tulajdon védelmében a 3 ft értékű pert is fölebbezhetővé tette a királyig.

·        Az erdélyi vajdák hatalmaskodásának megelőzésére kimondta, hogy a Székelyföldre zsoldos sereget vinni sohase szabadjon.

·        Szabályozta az örökösödés rendjét is, a fekvő jószág, mint katona-népnél a fiakra szállt, a leányok csak kiházasitást kaptak

Eddig volt három erdélyi magyar párt, amely nem igazán tudott 30 év alatt nagyobb eredményeket felmutatni, viszont egy ami biztos, sikerült az erdélyi magyarságot és a székelységet annyira összeugrasztani, hogy szinte leküzdhetetlen szintek alakultak ki ember és ember között Erdély minden régiójában.

A különböző politikai izmusok, a folyamatos politikai ígérgetések és a prostitúció politikai formája tudja jellemezni az elmúlt 30 év erdélyi magyar politikáját. Értékelhetetlen a mai 89 után született fiatalság szemében a jelenlegi erdélyi magyar politikai garnitúra. Lehet említeni apró változtatásokat az RMDSZ terén ugyanis a ,,nagyöregek,, akik az előző rendszerek hű szolgálói, sőt kiszolgálói voltak, találtak maguknak olyan fiatalokat, akiket a háttérből ugyanígy ,,kitenyésztenek,, a nesze semmi fog meg jól politikájukra.

Tudjuk ez a hangnem egy cikkben, főleg erdélyi körökben nem divat és nem merik itten sokan kimondani az igazságot, ugyanis óriási pénzügyi támogatásoktól eshetnek el a pártok bérfirkászai. A civil társadalom torkán a hülyeséget letolják akkor is ha éppen a fülünkön folyik ki a sok propaganda.

Szemünkbe hazudnak a képviselőink, hogy ők a nemzetáruló patkányokkal soha semmilyen körülmények között nem találkoztak, nem kokettáltak velük. Bármennyire is rühellem, undorodom tőlük és a tevékenységüktől az RMDSZ jelenleg az erdélyi magyarság hivatalos képviselete, és ha az alábbi képekre ránézek, akkor szégyellem azt, hogy az erdélyi magyarságnak is ilyen rákos sejtjei vannak, akik szégyen hoznak ránk nem csak Erdélyben és az anyaországban, hanem az Európai Unióban is.

Mi a megoldás az RMDSZ nemzetáruló tevékenységének a megfékezésére?

Az RMDSZ már Erdély szerte szinte azt tesz amit akar büntetlenül és senki nem meri őket felelősségre vonni vagy megkérdőjelezni a szándékaikat. Az RMDSZ létezése szerintem a Neptuni Paktum megkötése után több mint káros az erdélyi magyarságra nézve, viszont ők az okaik a folyamatos provokatív magyarellenes lépés elnézésében, ugyanis soha a magyarellenesség ellen semmilyen megmozdulást nem tartottak, nem szerveztek. Miért van akkor rájuk szükség? Csak hogy legyen valaki a román parlamentben, amelynek semmi szava nincsen, akiket semmibe néznek? De hogyan is merül fel bárkiben az a dolog, hogy a Román Parlamentben valaha is az erdélyi magyarság érdekeit fogják segíteni?

Térjünk rá  a megoldásra, amely már ezelőtt évszázadokkal is meg volt,  működött de az ,,okos,, székelyek elfelejtették használni. A székelység jogrendszere, ahogy már említettettem fent is évszázadokkal is megelőzte a nyugati országok jogrendszerét. A székelyek soha nem másoktól kértek autonómiát, önrendelkezést, hanem saját maguknak szabták meg ezt a rendszert, úgy hogy ez önkormányzatokként működött a székely falutörvényekkel, amelyeket Imreh  István sepsiszentkirályi történész is leírt. 

Az első írásos formában fennmaradt falutörvény, az 1581-ból származó gyergyóújfalusi falutörvény, amelyet későbbiekben számos más falutörvény követett.

A falvak rendtartásának fontos alapját képzi a falu lakosságának önrendelkezése, a földesúrtól nem függő szabad lakosság többsége. A falu bíráit, vezetőit, törvényeit kizárólagosan a falu lakosai választották meg. A szabad parasztok aránya a XV. századtól apad. 1767-ben a székely székekben 44,68, a szabad paraszt. A falu törvényileg is védte önrendelkezését: szabályozta, hogy milyen ügyekkel mehet falun-kívülre a közösség tagja.

„Senki három forint érő dologért székre ne menjen perelni, sem jobbágy is ura eleibe, hanem itt az falu előtt indítassék meg minden dolog elsőbben, s csak azt a dolgot utalják feljebbvitelre, akik arra valók lesznek.”

(Az udvarhelyszéki Szentmihály falutörvénye, 1663)

A székely falutörvények a mai politikai helyzetben is megállnák a helyüket, de a jelenlegi községek, városok, vezetői (többnyire az RMDSZ) nem a helyi lakosság igényeit veszik szem elé, hanem a román elnyomó hatalom hű szolgáiként a magyarellenes román törvényeket nyomják le a torkunkon. Nem kellene ezt tegyék és lenne megoldás is erre a helyi falutörvények újbóli bevezetése, tehát ne azt várjuk, hogy Románia fog nekünk autonómiát vagy önrendelkezést biztosítani, hanem ezt a székely régióban mi önkormányzati szinten biztosítsuk magunknak.

Sokan megrémülnének valóban, amikor több mint 200 éves törvényeket szednénk elő, de ezek olyan törvények, amelyek talán 2150 -ben is a helyüket megállják. A székelyek szerették a környezetüket megvédeni, ugyanis nem csak magukra tudtak  gondolni, hanem a polgártársaikra is, ez kiderül a Kézdivásárhely melletti Hilibfalvi 1829-es rendeletből.

 „ A falu közönséges élő folyóvizéhez sertéspajtát, kenderáztató tót, úgy, hogy belé és kifollyon belőle, csinálni nem szabad kemény büntetés alatt és azon épületnek elrontás alatt. Úgy az falu utcáira szemetet és egyéb gazságot kihányi kemény büntetés alatt nem szabad. Az is hozzá értendő, hogy senkinek az vizben mosni semmiféle hurkát vagy egyebet nem szabad.”

Székelyföldet  jelen pillanatban kizsákmányolják. A földgáz, só, ásványvíz és erdőink is magán kezekbe kerültek és óriásvállalatok viszik el vonatokkal a székely erdőket a terjeszkedő nyugati országokba. Ezekbe az üzletekbe benne vannak a román és erdélyi magyar politikusok is, akik a székely régió kizsákmányolásánál behunyják a szemüket. A civil emberek meg nem mernek szólni, bármennyire is fáj ez nekik, ugyanis ezek a vállalatok adnak munkát a székely embernek. Tehát ha úgy vesszük önsanyargatást majd lassú öngyilkosságot követünk el csak azért, hogy fizessenek.

Sajnos ez a helyzet úgy látszik a XXI.században tovább folytatódik, viszont voltak olyan időszakok, a székely emberek életében, mikor a természet az minden kincset megért, munkát, ételt, és magát az életet jelentette a székely embereknek. Ez a folyamat mára nagyon leromlott, de úgy érzem kezdtek a székely emberek is felébredni és bizony a környezetszennyezés megállításáért számos civil mozgalom, egyesület és számos magán személy is felszólal és megpróbálják jobbá tenni az életünket.

A székely ember ezt a kizsákmányolást régen nem hagyta, ha kellett akkor az asztalra csapott, ezt tették 1824-ben az árkosiak is, a környezetük, erdőik védelmében:

 „Mü, Árkosfalvának mostani lakosai…fontolóra vévén azt, hogy néhai őseinktől reánk maradott és nagy tilalom alatt felnevelt csere avassainak és mindennémű bükkös erdős bérceinek régi törvényeinek ellenére csaknem a végső pusztulásra jutottanak… nemcsak az épületbeli szükséges fánkat, de még a tüzifánkat is bajosan szerezhetnők meg. Melyekre nézve, mind a mostani élő emberek hasznára, mind pedig a következő succesoraink boldogságára, az erdőbeli haszonvehetés, megtiltás és megtartás végett írtuk e következő consitutio törvényül.”

Ma meg mi van? A lenti kép tökéletesen elmondja, de legalábbis bemutatja a jelenlegi helyzetet Székelyföldön.

 

Így állnak a ,,székely erdők,, a székelyföldi Réty faluban, ahol az osztrák Gerald Schweighofer tulajdonában levő Holzindustrie Schweighofer vállalat udvarán

A Neuer Weg Egyesület úgy tudja, a fenti gyár vezetősége valótlanságokat állít, amikor úgy tájékoztat, az üzem évi kapacitása "mindössze" 800 ezer köbméter kivágott fa. A Neuer Weg szakértőkre hivatkozva azt állítja, a gyár kapacitása akár az évi 2,2 millió köbmétert is elérheti. Gondoljunk bele 2,2 millió köbméter fa.

Lehetnek visszatelepítések, de amíg a fa ekkorára felnő, addig több évtized is eltelik és folyamatosan fognak tovább folytatódni a székely régió kizsákmányolásai. Az emberek végig fogják nézni, hogy ami volt nekik az nem lesz. A fa ami itt volt az emberek feneke alatt idegen kézbe került és ők majd jó drágán eladják nekünk.

A székely politikusok önrendelkezést, autonómiát akarnak, vagyis inkább csak kérik ezt a román hatalomtól, amely aszisztál a székely régió kifosztására. Az RMDSZ-es képviselők autonómiához vagy a népek önrendelkezési jogához való negatív hozzáállása tökéletesen bizonyítja azt, hogy cinkosok a székely régió kifosztásában. Ha meg valamilyen csoda folytán akár önrendelkezésünk, akár autonómiánk lesz, akkor ez egy kifosztott és külföldi kézre került régióban legyen, ahol az embereknek függniük kelljen tőlük, ahol a hatalmat ne a civil társadalom határozza meg, hanem ezen óriás vállalatok vezetői és a cinkos politikusok mondják meg nekünk azt, hogy nekünk mi a jó.

Számos nemzetközi törvény van, amely elméletileg az emberi jogokat, a népek önrendelkezési jogát védené, de ezen jogok érvényesítse elmarad, bárki próbálná ezeket a jogokat számonkérni megbélyegzésre fog kerülni mint a román hatalom, mint pedig a minden rendszerhez alkalmazkodó RMDSZ által.

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya – Amit minden székelynek tudnia kellene.

1. Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.

2. Céljai elérése érdekében minden nép - a kölcsönös előnyök elvén alapuló nemzetközi gazdasági együttműködésből és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeinek tiszteletben tartásával - szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől.

3. Az Egyezségokmányban részes államok, ideértve azokat is, amelyek önkormányzat nélküli, illetőleg gyámsági területek igazgatásáért felelősek, előmozdítják a népek önrendelkezési jogának megvalósítását, s ezt a jogot az Egyesült Nemzetek Alapokmányának rendelkezéseivel összhangban tiszteletben tartják.

Gondolom, erről sokan nem tudnak még a politikusaink sem, hogy ez egy Jus Cogens azaz egy KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ JOG, amelyet Románia is aláírt.

 A politikai bohócaink viszont holmi kisebbségi jogokra hivatkozva kérnek olyan autonómiát, amit a székely nép átláthatatlannak vél és jelzem teljesen jogosan. Ez az igény lehet meg van az emberekben csak éppen nem ezzel az irányítással és nem ebben a politikai formában. A jelenlegi modernek hazudott és különböző politikai izmusok közé zárt székelyföldi politikai valójában lehet, hogy modern de minőségében soha utól nem éri a ősi törvényeinket, amit a civil emberek hoztak meg és nem valamilyen ...escu a Román Parlamenten belül, amely azt sem tudja, hogy hol van Székelyföld.

Tehát tessék elgondolkodni, hogy a mai erdélyi magyar politika mennyire megbukott, érdemes-e még ezzel foglalkozni, kell e formálni, vagy csak civilként folyunk tovább az árral és a lesz ami lesz alapon hagyjuk, hogy végleg eltöröljék a székely népet? Utáljuk a politikát de használnunk kell, lehetséges nem ebben a formában, hanem úgy ahogy az őseink tették. Ezt a mocskos csőcseléket meg el kell tüntetni bármiféle módszerrel, hogy soha semmilyen körülmények között ne tudjanak a székely népnek ártani!

Benke Csaba