Kik is valójában a székelyek a XXI.században? Második rész.

Feltehetjük a kérdést, hogy minek lehet nevezni a székelységet, de ezt már tudjuk az első részből, hogy a székely magát népként tekinti, tehát nem nemzetiségként, már nem nemzetként, de végképpen nem kisebbségként! Sajnos sokan nincsenek tisztában mit jelent a nemzet és mit jelent a nép fogalma. Ezen még az erdélyi és magyarországi politikai szereplők is vitatkoznak, pedig nagyon könnyen definiálható mint a nemzet, mint pedig a nép fogalma. 

Székely Nemzetgyűlés - Ditró

Mit jelent a nép fogalma? A nép egy szuverén, önálló közösség, amely több más olálló néppel alkothat nemzetet, viszont népként élhet a népek önrendelkezési jogával.

Mit jelent a nemzet fogalma? A nemzet az önálló és az önállóságát elvesztett, tehát asszimilálódott népek egysége alkotja. Többnyire ugyanazon anyanyelv jellemzi egy nemzet összetételét. 

A fenti meghatározásokból egy nagyon fontos dologra utaltunk, mégpedig a népek önrendelkezési jogára.  Az 1976. évi 9. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának elfogadásával minden elfogadó ország nemzetközi jogként, kötelező érvényű tehát jus cogens jogként fogadta el a népek önrendelkezési jogát ami így szól:

Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.

A székely népet is megilleti a népek önrendelkezési joga, viszont csak akkor, ha magát a hivatalos népszámlálásokon székelynek tekinti, ahogyan ez lehetséges volt a 2011-es népszámlálások alkalmával, ahol az erdélyi magyar pártok és az akkori Székely Nemzeti Tanács is félretájékoztatták a székelységet, ugyanis tudva azt, hogy akik székelynek vallják magukat a magyar nemzeten belül mutatják ki őket, mégis arra kérték a székelyeket, hogy tagadják meg a székely nemzeti identitásukat és csak magyarnak mondják magukat. Megosztással vádolták azokat az embereket, akik felszólaltak a székely nemzeti identitás védelmében és ez mai napig is így történik. A félretájékoztató kampány sajnos csak a népszámlálások után bukott le, amikor a közel 700 000 székely helyett csak 1665 székely vallotta magát székelynek a népszámláláson, úgy hogy közben a magyar nemzeten belül írták be őket. 

Tehát aki székelynek valotta magát az automatikusan magyarnak is, és magyar anyanyelvű népént is írták be a székelyt még akkor is ha a népszámlálási íveken olyan nyelv is fel volt tüntetve mint a székely. Székely nyelv külön nincs! Viszont ezt is a magyar anyanyelven belül írták tehát ha székely anyanyelvű lettünk volna mindannyian, akkor is az erdélyi magyar politikusok által féltett 20%-os arányt szabályzó nyelvtörvény nem sérült volna!

Van e a székelységnek valódi közképviselete?

A székelyek képviseletét nem a romániai választások adják meg, ugyanis azt a székelyek ősi jogrendszerében illegitim képviseletnek nevezhetjük. A székelyek soha nem pártosodtak, így nem lehet azt mondani, ha a székelység ősi törvényeit szeretnénk használni, hogy bármelyik jelenleg is létező erdélyi magyar párt a székelységet képviselheti. 

A székelység a képviselőit régen sem a romániai vagy magyarországi választásokkal jelölte ki, hanem az évszázadokra visszavezethető Székely Nemzetgyűléseken választották, jelölték meg a székely nép vezetőit. Ilyen utolsó Székely Nemzetgyűlés, amely a mai Székelyföld területén belül volt az 2006-ban volt és ennek helyszíne Ditró volt. Itt a Székely Nemzetgyűlés a Székely Nemzeti Tanácsot hatalmazta fel a székelység képviseletére és egészen addig folytatódik az SZNT közképviseleti státusza, amíg ezt egy következő nemzetgyűlés esetlegesen nem vonja meg vagy nem erősíti meg a további folytatásban. 

1507-es Marosvásárhelyi Székely Nemzetgyűlés kiáltványa

Székely Nemzetgyűlések a mai Székelyföld területén belül

A székely önkormányzás legmagasabb, többnyire Székelyudvarhelyre összehívott fóruma, az egész székelységre kiterjedő törvényhozási és bíráskodási intézménye volt a Székely Nemzetgyűlés. Első okleveles adat 1344-ből említi. Ettől fogva rendkívüli időközönként összehívták, mikor szükségét érezték.

1357. – A szentmihálykövi vár birtokviszonyait kipuhatoló, Nagy Lajos királynak szóló káptalani jelentés említi. 1455. – Zabola, 1505. és 1506. november 23. – Az Udvarhelyi Constitutio-t (Székely Alkotmány) állítja össze, melybe összeírja a székely nemzet hagyományos törvényeit, perrendtartást szervez, és más, 1848-ig ható törvényeket szerkeszt. „A szeretet, a harag, a gyűlölség és a maguk hasznoknak keresése a bírákat és törvénytevőket itt a mi Székelyországunkban gyakorta nem engedi meg, hogy igazat lássanak és ítéljenek” – mondja az 1505. évi udvarhelyi nemzetgyűlés végzése. Ezért szigorú büntetést, számkivetést szabtak a hamisan ítélő bíróra, aki vagy könyörgésért, vagy ajándékért, vagy pedig maga hasznáért az igaz útról valamely-felé kitérne.

1524. november 15. – A Marosvásárhelyen tartott Székely Nemzetgyűlés az elnyomatást panaszolja fel. Úgy látja, hogy a külső és belső ellenség miatt immár a végső veszedelem fenyeget.

1555. április 28. – Az ősi székely törvényeket 88 cikkelybe foglalja.

1562. április – A székely nép tiltakozik ősi nemzeti szervezetének önkényes fölforgatása ellen, sértett jogait visszaköveteli. A székely fölkelés előzménye.

2006- Ditró

1581. – Sérelmezi, hogy az országgyűlés végzéseiből a székelyeket illető törvénycikkeket kiírták.

1606. december 24. – Végzései: 1. „A szabad székely el ne köthesse magát; kik Bocskai uralma alatt holmi csekélységért elkötötték, váltsák meg magokat; azok, kik criminalitás miatt kötötték le fejüket vagy örökségüket, a fejedelem bejötteig maradnak.”2. „Minden dolog előbb a generalishoz menjen, s csak azután a fejedelemhez.”3. A kapitányok, királybírák a fejedelemhez küldendő lovasokat, gyalogokat és azok értékét pontosan, részrehajlás nélkül fölírják. 4.A székelység közt lakó oláh pásztorok marhalopására rovandó büntetésről rendelkezik.

1607. október 9. – Rákóczi Zsigmond fejedelemsége idején (1607-1608) Petki János megnyeri a székelyeket, hogy 1. akinek 6 ökre van, adjon 1 Ft-ot; 2. kinek ökre nincsen, csak más marhája, adjon 25 denárt; 3. kinek csak 4 ökre van, a mellé egy 2 ökrös rendeltetik, s együtt fizetik az 1 Ft-ot; 4. kinek marhája nincsen, semmit sem ad; 5. ezen nem a fejedelem, hanem az ország szükségére fordítandó segélyt Szent Demeter napjáig szedjék be.

1608. – Szent György napja előtti hétfőn Báthori Gábor fejedelemnek (1608-1613) pénzsegélyt ad és sóaknákat is átenged. Ez is bizonyítja, hogy a székelyek a fejedelmek alatt is, csak önkéntesen, testvériségből járultak az adóhoz.

2006- Ditró

1614., 1627., 1635.  – Ezekről a székely nemzetgyűlésekről nincs adat.1848. október 16-18. – Agyagfalván a Székely Nemzetgyűlés sorsformáló határozatokat hoz: A gyűlés résztvevői az egész székelység nevében felesküsznek a magyar kormányra. Kinyilvánítják, hogy a székely nép hajlandó védelmére kelni akármelyik népnek, amelyiknek jogai sérülnek, ugyanakkor elvárja, hogy a románok és a szászok „a két magyar hazát egyesítő és a király által szentesített törvény előtt meghajoljanak.” Határoz egyben a magyar honvédség mintájára székely hadsereg felállításáról, melynek parancsnokának  Sombori Sándor huszárezredest nevezi ki. A második napon híre jön, hogy a Partiumban román népfelkelők császári felbujtásra magyar falvakra támadtak. Erre válaszul a székelyek azonnal négy dandárt alakítanak, és táborba szállnak.

2006. június 18. – Ditrói Székely Nemzetgyűlés. Határozatok: 1. A Ditróban összesereglett minden székelyek Nemzetgyűlése, küldöttei révén kinyilvánítja, hogy a magyar nemzet részét képező székely nép élni akar önrendekezésre való jogával, és ezen jog alapján követeli Székelyföld államon belüli önkormányzását. 2. A Székely Nemzetgyűlés megjelöli a történelmi székely székeket magában foglaló Székelyföld autonóm közigazgatási egység ideiglenes határait, amiképpen ezek a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott és Románia Parlamentjébe benyújtott Statútumban szerepelnek. 3. A Székely Nemzetgyűlés megfogalmazza és elfogadja Székelyföld államon belüli önkormányzásának alapelveit.

Források:  Székely Oklevéltár, Magyar Katolikus Lexikon, Honlevél

Benke Csaba