Mi a véleménye a Székely Nemzeti Tanács Sepsiszéki elnökének, Gazda Zoltánnak a HVIM, Beke István és Szőcs Zoltán tevékenységéről?

Mi a véleménye a Székely Nemzeti Tanács Sepsiszéki elnökének, Gazda Zoltánnak a HVIM, Beke István és Szőcs Zoltán tevékenységéről? 

Ezt a levelezést juttatták el a szerkesztőségünknek ahol Gazda Zoltán SZNT elnök a HVIM tevékenységét és Beke István és Szőcs Zoltán tevékenységét mártirkodásnak nevezte.

Gazda Zoltán SZNT Sepsiszéki elnöke

Az ember gyomra hogyan is tudná megemészteni azt, amikor egy olyan történelmi székely szervezet, mint az SZNT egyik ikonikus (de valószínűleg nem székely) székely széki elnöke és irodavezetője a mocskolódása után a július 12-én, Kézdivásárhely főterén ahol, a cél a Beke István és Szőcs Zoltán melletti kiállás volt, már teljesen mást mondott, mint a szervezetük levelezésében.

Nézzük csak meg milyen vezetői vannak jelenleg a székely népnek, milyen vezetők követelőznek autonómiáért úgy, hogy közben a saját véreiket, akiknek egyébként  főleg az utóbbi években nem egy és nem kettő résztvevőt köszönhet az SZNT a ,,Székely szabadság napja,, rendezvényükön a hátuk mögött mocskolnak. Felháborító és gerinctelen húzásnak tartjuk ezt a magatartást a Székely Nemzeti Tanács Sepsiszéki elnökétől.

Felszólítjuk Gazda Zoltánt, hogy soha többé ne beszéljen a székelység nevében, mert olyan embereket bántott ezzel az alaptalan vádjaival, akik a székely közösségért annyit tettek, hogy ő és az SZNT ezt meg sem tudja még 30 év múlva sem közelíteni.

Olvassuk el ezt a bizonyos levelezést:

1. A SZNT ÁB –hoz benyújtott javaslat a Gábor Áron Díj odaítélésére

Tisztelt ÁB tagok:

Nem lehet észre nem venni, hogy a „centenárium” évében a román államhatalom nyíltan hadat üzent a székely népnek és ez által az erdélyi magyar nemzeti közösségnek is! A támadás ma már frontálisnak mondható, hisz kulturális, gazdasági visszaszorításunk, ellehetetlenítésünk mellett, mely valljuk be, igencsak sikeresen zajlik, most már az államgépezet minden eszközét, még az igazságszolgáltatást is bevetik! Ez pedig veszélyes fegyver, gyakran bumerángként is hat! Csak az meri használni, aki nem tart a megtámadott fél válaszadói képességétől!

Meg kell mutatnunk, hogy a székely nép képes a válaszadásra. Kezeljük hát súlyának és hadüzeneti jellegének megfelelően Mihai Tudose hivatalban lévő miniszterelnökként tett akasztásos fenyegetését és a Legfelső Törvényszék koncepciós, titkosszolgálati sugallatra (nyomásra?) hozott ítéletét egyaránt.

Javasoljuk, a SzNT ÁB-nak:

Ítélje oda Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak a Centenáriumi Gábor Áron díjat, a SZNT rendkívüli kitüntetését.

Indoklás:

Beke István és Szőcs Zoltán nem terroristák, nem bűnözők, hanem, túszok és székely szabadságharcosok, olyanok, akik magatartásukkal, bátor és meg nem alkuvó kiállásukkal „…kiemelkedő érdemeket szereztek a Székely Nép önrendelkezése, Székelyföld autonómiájáért folyó küzdelemben.”

Gyergyócsomafalva, 2018-07-19

A javaslatot támogatók nevében, Borsos Géza József, mint ÁB tag

A javaslatot támogatják:

Fekete Miklós, Bíró Levente, Dr. Ambrus Ágnes, Sántha Attila (Kézdivásárhely), Korpos Levente, Székely Levente, Ambrus Á. Árpád, Borsos Géza, (Gyergyócsomafalva), Szőcs Tibor (Szentegyháza), Benkő Emőke (Bardoc)

2. Gazda Zoltán beszéde a kézdivásárhelyi tüntetésen

Kézdivásárhelyen a Beke István és Szőcs Zoltán bebörtönzése ellen szervezett tüntetésen mondott beszédem:

Tisztelt Bűnös Társaim!

Egy olyan dicsőséges 100 évét ünneplő tákolmány országban élünk, hol a kollektív bűnösség elvét alkalmazzák, ahol ha valaki magyar, s ráadásul még székely is, az már potenciális bűnös, ahol még a suszter fémjelezte időszaknál is kegyetlenebb túlkapásokkal kezdeményeznek és visznek végig koncepciós pereket, ahol bűnbandák vezetik az országot, s alakítják aljas érdekeik szerint a törvényeket, ahol nemzeti szimbólumaink használata is büntetendő, ahol nyelvünket kívánják metszeni, hogy ne használhassuk anyanyelvünket, ahol oktatási intézményeinket számolják fel, vagy terelik be román kényszerzubbonyba, majd kivégzik, ahol nem hogy nem szolgáltatják vissza a magánszemélyeknek, közösségeknek és történelmi magyar egyházainknak egykoron államosított javait, hanem ha mégis megtörtént volna, akkor utólag fosztják meg őket tőle, ahol… s levegő nélkül maradtam az egy mondatnyi felsorolásban.

Igen, mindnyájan bűnösök vagyunk, mert magyarok, székely-magyarok vagyunk, mert a dicsőséges száz éve alatt sem sikerült ennek az aljas országvezetésnek beolvasztania minket, miként mestermunkával megtette azt például a többségében kisebbségi Dobrogeában.

Mi kemények voltunk, s kiálltunk jogainkért, így megmaradhattunk. Ebben a küzdelemben volt jelentős szerepe a Székely Nemzeti Tanácsnak: szimbólumot és hitet adott népének, mellyel legalább 50 évvel hosszabbította meg erőben továbbélését. Történelmet írt nagyméretű közösségéért szervezett rendezvényeivel, mint például a Székelyek nagy menetelésével, mely 150 000 embert rendelt az országút mellé területi autonómiánk eléréséért. És mindez az összefogás, a teljes összefogás jegyében.

Nemrég két fiatal testvérünket ítélték el 5 év börtönbüntetésre teljesen alaptalanul, politikai koncepciós perben. Ahogy őket elvitték bilincsben, úgy vihetnek holnap minket is, úgy indíthatnak közösségi szervezeteink ellen is koncepciós pereket. Mindenre fel kell készülnünk, mert egy aljas módszerrel összelopkodott ország megtartásához hasonló módszereket kell alkalmazniuk. Ezt teszi a mindenkori román hatalom, ezért fenyegeti és alázza meg durván, kiáltja ki minden bizonyíték nélkül terroristának fiataljainkat, közösségünket.

Ha nem lépünk fel hatékonyan nemzeti közösségünk két mártír foglyáért, ha nem teszünk meg mindent szabadulásukért, akkor mi is cinkosai leszünk ennek a minősíthetetlen bűnszövetkezeteket éltető, s ártatlanokat bebörtönző hatalomnak.

Cselekvési lehetőségeink nagyon korlátozottak, de kötelességünk lépni politikai foglyaink kiszabadításáért, s kiáltsuk együtt, hogy Bukarestig hallatszodjon: szabadságot az ártatlanul elítélt Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak, szabadságot a székely népnek, autonómiát Székelyföldnek!

3. Gazda Zoltán véleménye az Állandó Bizottság levelező listáján.

Tisztelt Kollégák!

Szavazati jogom nincs, de véleményem lehet. Nem értek egyet a Géza javaslatával, mert érdemei elismeréséül adjuk a Gábor Áron-díjat. Tehát magyarán az kapja, aki jelentőset tett a székelységért, s az autonómiaeléréséért. Ezek a szerencsétlen fiatalok nem tettek semmi különlegeset.

Emlékezzünk vissza, miért tartóztatták le őket teszem hozzá bizonyítékok hiányában? Mert marhultak egymás között. Ez nem érdem. Mi nem a mártíroknak adunk díjat, hanem a cselekvő embereknek. Ugyanakkor emlékezzünk arra is vissza, hogy a HVIM rendezvényeinkre folyamatosan rátelepedett, s mindig kiviselte magát. Vásárhelyen harisnyát húztak a fejükre, s úgy zelegórkodtak, zászlórúddal szurkálták a csendőröket és rendőröket, azóta sem engednek be zászlórudat miattuk a tüntetésre. Füttyös kurvázták a karhatalmi hölgyeket. A menetelésen lezárták az utat. Tovább nem folytatom, gondolom elég az ellenérvből.

Gazda Zoltán