A meghallgatás mióta jelent párbeszédet? Ködösít az SZNT?

Az Izsák Balázs vezette SZNT közleményében azt állítja, hogy elkezdődött az SZNT és a Román Állam közötti párbeszéd az autonómiával kapcsolatosan, viszont ha figyelmesen elolvassuk a közleményüket akkor kiderül, hogy szó sincs párbeszédről, csupán meghallgatásról van szó. Ez nyilván olyan messze van a párbeszédtől, mint Makó Jeruzsálemtől. ,,Idióta és agyalágyúlt,, (G.Z) emberekre vall az SZNT közleményének megírása, mivel a ködösítéssel szeretnének figyelmet felkelteni. Idézzük az Izsák Balázs féle SZNT közleményét majd nézzük meg, hogy mit mond az SZNT alelnöke Borsos Géza, aki a Székely Nemzeti Tanács újra alapítója és a Magyarok Világszövetsége tagja.

Forrás:mind1.ma

Elkezdődött az intézményes párbeszéd a székelység és a román állam között!

2018. március 20-án Kulcsár-Terza József képviselő meghívására a Román Parlament Közigazgatási Bizottsága meghallgatta a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Izsák Balázst, aki a napirenden lévő Székelyföld Autonómiastatútumának legfontosabb jellemzőit ismertette. A szakbizottsági ülésen támogatóan nyilatkozott a két RMDSZ-képviselő, elhangzott néhány ellenvélemény, majd a bizottság elnöke, Florin-Claudiu Roman pár mondatban ismertette a Törvényhozási Tanács negatív véleményezését, és ennek szellemében javasolta a tervezet elutasítást. Emlékeztetünk arra, hogy 2004-ben, az autonómiastatútum első benyújtásakor elutasították a Székely Nemzeti Tanács akkori elnökének, dr. Csapó I. Józsefnek a meghallgatását.

Összegezve a történteket, megállapítható, két érvrendszer, két mentalitás, két jövőkép áll szemben egymással: a székely közösségé és a román államé. Az előzőt Székelyföld Autonómiastatútuma, a Székely Szabadság Napi tüntetés kiáltványa, valamint a Székely Nemzeti Tanács elnöke által a szakbizottság elnökének írásban is benyújtott érvelése jeleníti meg, míg az utóbbit a Törvényhozási Tanács véleményezése. Megállapítjuk, hogy ezzel elkezdődött az intézményes párbeszéd a székelység autonómiájának közképviselete és a román állam között! A további feladat – amelyben szakemberek, politikai elemzők, jogászok támogatását is várjuk – a szemben álló érvek részletes kibontása, elemzése.

Cáfolni kell például az „etnikai alapú autonómia” minősítést, amelyet épp azért épített be a törvényhozási tanács a véleményezésbe, hogy hangulatot keltsen a képviselőházban a törvénytervezettel szemben, holott a tervezet jogalanya maga Székelyföld és annak haszonélvezője: a régió összes lakója. Valótlan az a Törvényhozási Tanács által sugallt gondolat, hogy a Székelyföldön élő románokat az autonómia hátrányos helyzetbe hozná, vagy kiszorítaná őket a közhatalom gyakorlásából. Ezek a hamis érvek megcáfolhatóak, és ebben már van tapasztalatunk.

Sikerült elérni, hogy a mostani véleményezésből töröljék azt a korábbi állítást, amely az Európa Tanács 1201/2003. számú ajánlását épp az autonómia ellen próbálta fölhasználni. Ezzel kapcsolatban felidézzük, hogy 2012. december 17-én a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs a bukaresti ügyészségen bűnvádi eljárást indított a törvényhozási tanács elnöke, Dragoș Iliescu ellen okirat-hamisításért, mivel az Európa Tanács ajánlásának 12. szakaszát önkényesen megváltoztatta, azzal a céllal, hogy bebizonyítsa, az Európa Tanács nem támogatja a kollektív jogokat. Jóllehet az ügyészség elutasította a keresetet, a jelenlegi véleményezés – amely majdnem teljes mértékben egyezik a Törvényhozási Tanács által 2005-ben kiadott véleményezéssel – már nem tartalmazza az 1201/2003. számú ajánlás 12. cikkelyének hamisított fordítását és valótlan értelmezését.

A Székely Nemzeti Tanács kész arra, hogy más szakbizottságok előtt is fenntartsa a törvénytervezetet, amennyiben erre lehetőséget kap.

a Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

Marosvásárhely-Sepsiszentgyörgy, 2018. március 23.

Forrás: sznt.sic.hu

Borsos Géza az SZNT alelnöke és az MVSZ tagjának véleménye a Székely Nemzeti Tanács közleményére

A közlemény célja a nagyotmondás és a közvélemény félrevezetése mellet a fogalmi ködösítés.

Forrás: YouTube

Valóban párbeszédnek nevezhető, mégpedig intézményes párbeszédnek az ami a Román Parlament Közigazgatási Bizottságában történt, ahol "meghallgatták" Izsák Balázst? A "meghallgatást" lehet párbeszédként értékelni?

Lehet párbeszéd egy olyan meghallgatás, amelyben időkorlátot szabtak a meghallgatandó számára? És lehet ezt a meghallgatást intézményes párbeszédnek minősíteni?

Van azonban egy olyan mondata a közleménynek, amely elárulja az emlegetett "párbeszéd" során levont legfőbb következtetést és követendő célt, mely így szól, Idézem:"Cáfolni kell például az „etnikai alapú autonómia minősítést".

És Izsák Balázs cáfolta is kihangsúlyozva a bizottság előtt, hogy az itt lakó magyar anyanyelvű székelyeknek semmi köze az autonómiához, hisz az nem nekik jár, hanem magának a Székelyföldnek! Ugyanis szerinte "a tervezet jogalanya maga Székelyföld" !

Mondjon legalább egy olyan területi autonómiát, amely nem "etnikai alapon" jött létre?. Akkor milyen rendező elv szerint alakulnak ki a határai? Ez nem más, mint a Székely Nép létének nyílt tagadása, nemzetárulás!

Ez a kulcsmondata az "izsáki" ideológiának, melynek alapja a "székely az, aki Székelyföldön lakik és magyarul beszél". A székely minőség tehát egy, a terület által "kölcsönzött" felvett tulajdonság, és nem őseinktől örökölt népi-genetikai jellegzetesség!

Ami pedig a "székely közösség jövőképét" illeti, nem az említett dokumentumok és főleg nem az Izsák Balázs "érvelései", jelenítik azt meg, hanem a Ditrói Székely Nemzetgyűlés Határozatai határozzák meg!

És végül, milyen jogon nyilvánít a "székelység és a "román állam" közötti párbeszédnek egy olyan megnyilvánulást, amelyhez felhatalmazással nem rendelkezett, nem hogy a "székelységtől" vagy annak közképviseletétől az SZNT-től, de még az ÁB hozzájárulását sem kérte és nem bírta!

Forrás: Borsos Géza közösségi oldala