A Székelyek adózása avagy válasz Gyurcsány Ferencnek

A középkori székely történelmet vizsgáló kutatók gyakran nyilatkoztak lelkesült szavakkal a székelyek adómenetességéről, úgy vélve, hogy legfeljebb önkéntes felajánlásokkal tisztelték meg az uralkodókat. E némileg romantikus színezetű kép azután – annak ellenére, hogy a székelyek középkori adózását számos monográfia részletesen tárgyalta – teret nyert a székelység története iránt fogékony közvéleményben is. 

A valóság azonban ennél prózaibb volt. Maga a katonáskodás is olyan kötelezettség – ha úgy tetszik adó – volt, amely kezdettől fogva jellemezte a székelységet. Köztudott, hogy ez a tevékenység vált a szabadságjogok alapjává. A székelyek teherviselése azonban nem merült ki ennek az alapvető feladatnak az ellátásában, hanem más adó jellegű szolgáltatást is teljesítettek a központi hatalom számára. Az ököradónak vagy ökörsütésnek (signatura boum) nevezett szolgáltatást XV–XVI. századi forrásokból ismerjük.

Mátyás 1473. évi oklevele következőket írja a székelyek adózásáról:

 “hűséges székelyeink semmiféle pénz fizetésére sem nekünk, sem a mi embereinknek örök idöktől fogva nem voltak kötelezve, csak a mi és Magyarország felséges királyai házasságkötéseinek és gyermekáldásainak alkalmával tartott mulatságokra tett önkéntes és készséges felajánlásokra [spontaneis et promptis oblacionibus], valamint jövedelmük szerint a hozzájuk, vagy az általuk küldött követségeknek lovasság adására”

 A fogalmazásból a kutatás egy vonulata arra következtetett, hogy az ökörsütés úgy látszik, eleinte szabad ajándék volt, de végül olyan ajándékká vált, melynek fizetését a királyok követelték.  E felfogásnak azonban bizonyos adatok és megfontolások ellentmondanak. 

Régóta ismeretes IV. Béla 1256. évi oklevele, amely a székelyektől és a románoktól aprómarhában, szarvasmarhában és bármilyen állatban járó királyi jövedelem említésével a székelyek által teljesített állatadó első konkrét bizonyítéka. Márpedig a fogalmazásban semmi sem mutat arra, hogy a királyi hatalom ezt a kötelezettséget önkéntes felajánlásnak fogta volna fel; úgy tűnik, hogy a székelyektől szedett adó éppen olyan kötelező jellegű volt, mint a más népelemektől (így például a velük együtt említett románoktól) járó szolgáltatások.

http://adatbank.transindex.ro