Budapesten a Visszhangon elhangzott beszédem

Tisztelt megjelentek, székelyek és magyarok! Engedjék meg, hogy köszöntsem Önöket és kifejezzem örömömet, hogy itt lehetek Önök között, hogy együtt legyek Önökkel egy olyan eseményen, ami összeköt minket, ami a székely és magyar nemzet összetartozását és nemzeteink közötti jó kapcsolatot erősiti.

A mai megemlékezésünk a székely nemzet megmaradását, a székely őshonosság elismerésének és a magyar nemzettudatnak az erősitését szolgálja. Ma megemlékezünk egy olyan eseményről, amelyet akkor sem feledhetünk, ha közel három évtizede voltunk szenvedő alanyai – a ma itt megjelentek közül is résztvevői vagy éppen szenvedő alanyai voltak. A hírhedt romániai falurombolásokról beszelek, amelyről legtöbbünknek Bözödújfalu és Szászavinc jut eszünkbe.  És eszünkbe kell jussanak, nem feledhetjük. Ha mar tudatunkban marad e két név, azt jelenti, nem merültek feledésbe. Ahogy azt sem feledjük, nem feledhetjük, hogy a falu rombolás igazi áldozatai nem az épületek voltak, hanem az ezekben a falukban élő székely, magyar, sőt még román emberek tönkretett sorsai, eltorolt életei – nemcsak jövőjüket, hanem múltjukat is eltöröltek.

            Most már nem falurombolások mennek végbe egész Erdélyben, hanem a magyar és székely nemzettudat, a nemzeti szimbólumaink üldözése, a székelység nyomorba taszítása kifosztása, és ami ebben a legszomorúbb, hogy az állítólagos erdélyi magyar képviseletünk az RMDSZ is ezt a folyamatot erősiti és kiszolgája évente 5,2 millió euróért az elnyomó román államot szolgálja. Hogy befogja, az erdélyi magyarság száját ennek az összegnek egyötöd részét osztja szét pályázati pénz formájában, egész Erdélyben.

            Lassan 30 éve folyamatosan 4 évente azt halljuk, hogy Területi Autonómiát Székelyföldnek, Mi együtt megoldjuk, csak szavazzatok a tulipánra, az Rmdszre. 2004 –ben ez ment Gyurcsány Ferenccel, majd folyamatosan, ahogy jöttek a magyar miniszterelnökök úgy álltak be sorba. Amikor személy szerint is rákérdeztem  egy Hargita megyei Rmdszes képviselőre, mikor lesz Területi Autonómia, mindig azt a választ kaptam, hogy most nem aktuális az Autonómia. Kérdem én mikor lesz időszerű, akkor mikor Székelyföld városaiban, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen vagy Székelykeresztúron több lesz a román, mint a székely? Vajon ők ezt szeretnék?

            Kedves magyarországi testvéreink, a székelységnek területi autonómiája igy soha nem lesz, mert nem vagyunk képesek arra, hogy ezt egyedül el tudjuk érni. Ezért lenne szükséges a Magyar Kormány segítsége is. Függetlenül attól, hogy milyen párt van kormányon. Bár most határok választanak el minket, de mi székelyek is a magyar nemzethez tartozunk, attól függetlenül, hogy a székely magát az alkotmányában is nemzetnek nevezte. Tehát nemzet vagyunk a nemzetben.  Itt jogos lehet a kérdés, hogy hogyan tudna nekünk segíteni a Magyar Állam érdemben? Erre nagyon sok lehetősége van és volt is, akár Románia EU-csatlakozása, akár Tőkés László javaslata, a véd hatalmi státusz, a román-magyar államok közötti alapszerződés módosítása és kiegészítése a nemzeti önrendelkezés feltételével. Ezek a dolgok összeütközéssel, vitákkal járnak és nyűg dolog mind a két országnak ezt megbeszélni, de véleményem szerint ezt meg kell tennie a Magyar államnak a 650-700 000 székelyért, akik ellen sokan a magyar nemzettudatukat használták fel a románok és székely bőrbe bújt elrománosodott magyar politikusok a népszámlálások alkalmával is. Behazudták nekünk azt, hogy ha felvállaljuk a székelységünket a népszámlálásokon, akkor megosztjuk a magyarságot. Ez viszont nem igaz ugyanis, azok, akik székelynek mondták magukat a magyar nemzeten belül számolták meg, magyar anyanyelvüként írtak be.

            A székelységet jogilag eltüntették, ebben a folyamatban két olyan szervezet volt a legnagyobb felelős, akik magukat a romániai magyar demokratikus szövetségének és a székely nemzet tanácsának nevezik magukat. Jelenleg 1665 székely létezik hivatalosan, hogy lehet igy akár székely autonómiáról akár székely önrendelkezésről beszélni, hol a jogi alap, jogos e hogy a románok leszedik a székely zászlókat, jogos e az, hogy szóba se állnak a székelység állítólagos képviselőivel az SZNT-vel. Persze hogy jogos, és itt jön be az a mondás, hogy a székely akkor marad magyar, ha minél székelyebbé tud válni. Tehát itt az az első lépés, fel kell vállalni a székelységünket, és egy olyan erős képviseletet összehozni a székelyföldi magyaroknak, székelyeknek, amivel a nemzeti önrendelkezés jogi alapját meg tudjuk teremteni majd egy székely nemzetgyűlés összehívása után a székelyek döntsék el azt, hogy mit szeretnének, területi autonómiát vagy a nemzeti önrendelkezés legmagasabb fokozatát, ami megállítaná az beolvadást is.

            Ezt akarni és sikerülni is fog, kell az Önök és a Magyar Állam segítsége is térjünk vissza az őseink magyar nemzet iránti szeretetére, tiszteletére és hozzuk már össze azt, amit az elcsatolt magyarság, székelység is szeretne, a szabadságot. Keressük többszőr a párbeszédet egymással, látogassunk gyakrabban egymást, mert csak igy szerzünk tudomást egymás problémáiról és ezekre a problémákra közösen találjunk megoldást.

            A jó Isten adja azt nekünk, hogy ez a magyar nemzet végre újra nagy legyen, székelyekkel, csángókkal, erdélyi magyarokkal, őrvidéki, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki magyarokkal közösen egy célért dobbanjon, a szívunk, és ez legyen az összetartozásunk és nemzeti öntudatunk védelme.

Benke Csaba Székelyek Világszövetsége alapitó tag

2017. Június 27. Visszhang Budapest