Felejtsd el a multik élelmiszernek mondott mérgeit! Irány a természet!

 Tavasszal a székely ember nekifog a munkának és dolgozik a kertben. Pityókát (krumplit) ültet, salátát és egyéb finomságokat. De amíg ezek termése megjön addig a konyha asztalra a legfinomabb vitamindús ételeket is tehetjük, ha már meguntuk a zsíros ételeket, amiket télen a székely ember is előszeretettel fogyaszt. Ahogy itt mondják ,, a székely ember télen a zsírt tepertővel eszik,,! 

Bemutatnék három a természetben megtalálható finomságot, amiket sokan nem is ismernek, vagy nem is készítik el. Az első a ,,csihány,, (csalán), amelyet leves és főzelék formájában is fogyasztanak Székelyföldön és az íze az mennyei. Nem hiszed? Próbáld ki! A csalán úgy jó, ha minél fiatalabb és kövérebb. Ez sokszor még egy lilás színt is ad a csalánnak tehát ezek a legfinomabbak. Az elkészítése is egyszerű, ugyanis úgy készítjük el, ahogyan a spenót főzeléket. 

A csalán főzelék mellé Székelyföldön pirított szalonnát, tükörtojást vagy bundáskenyeret szoktak tálalni. A csalán csíp mint a rossz nyavalya, de ezt a csípést ki lehet bírni és egyébként is, amikor én is panaszkodtam, hogy ez agyon csípi a kezem azt felelték nekem csípjem neki én is vissza. Fontos, hogy tiszta helyről szedjük! 

A patakok mellett is finomságokat találhatunk. Ilyen finomság a vadkomló, melynek a hajtása szintén olyan finom, hogy csak ennéd egész nap. Ezt Székelyföldön főleg leves formájában szokták fogyasztani és ezt úgy készítik el mint a ,,zöldfuszulykát,, (zöldpaszuly) . Egy kis tejföl mellé és egy törés házikenyér és indulhatsz neki a világnak. 

A kertekben is megtalálható a Székelykeresztúr környékén ,,picula-saláta,, vagy ,,Szentgyörgy -saláta,,  vagy salátaboglárka, amelyet a székelyek évszázadok óta fogyasztanak, erről a receptkönyvekben is van utalás. Levesként isteni és tegyünk bele rántott tojást és pirított szalonnát is, mert úgy lesz az igazi. Én magam ezt a levest hidegen ajánlom. Sokkal intenzívebb az íze. Minél fiatalabb annál finomabb.