Balczó Zoltán interjú - ,,Bízom benne, hogy lesz 2022-ben kormányváltás,,

1. A Jobbik magát egy nemzeti pártnak határozta meg. Hogyan gondolja ez változott valamit az évek során? 

A Jobbik 2020-ban elfogadott Elvi nyilatkozatában - összhangban a 2003-mas Alapító nyilatkozatban foglaltakkal - magát nemzeti, keresztény, konzervatív, jobbközép, szociálisan érzékeny néppártként határozza meg. A nemzet fogalmába természetesen beleértjük a határainkon kívül élő honfitársainkat is, akiknek sorsáért, magyarként való megmaradásáért felelősséget érzünk és gyakorlunk. Az állampolgárság megszerzésének lehetőségét mérföldkőnek tekintjük, a választójogot pedig ehhez tartozónak. 

Ennek gyakorlását a jelenlegitől eltérő rendszerben is el tudjuk képzelni. Sajnálatos, tíz éves Fidesz kormányzás után is társadalmunk jelentős hányada vitatja a választójog megadását. Természetesnek tekintjük azt, hogy Magyarország a költségvetéséből forrást biztosít a Kárpát-medencei magyarság szülőföldjén való megmaradása, identitásának megtartása céljára. Azt azonban elvárjuk a mindenkori kormánytól, hogy a támogatásokat átláthatóan és ellenőrizhetően kezelje, elkerülve a kormánypártok határon túli klientúra építését. 

2. Jakab Péter vezetése óta Erdélyben szinte semmit nem hallunk a Jobbikról, miért tűntek el az alapszervezetek Erdélyben és Székelyföldön is, mert talán az egyetlen Magyarországi párt voltak, akiknek alapszervezeteik voltak? 

A Jobbik mindig is, és most is fontosnak tartja a határon túli magyarsággal a kapcsolattartást és bevonásukat a Jobbik döntéshozatalába. Ennek érdekében nem csak alapszervezeteket alapított a határontúli magyar területeken, de érdemi beleszólást adott a döntéseibe. Ezek a szervezetek teljes jogosítvánnyal delegálhattak küldötteket a Jobbik kongresszusaira, és vehetnek részt az Országos Választmány ülésein, mindezt szavazati joggal. Az elmúlt időszakban néhány határon túli szervezetünk megszűnt, de nem mondtunk le arról, hogy e szervezetek egy részét újra megalakítsuk.

 3. Erdélyben lassan egy hónapja Önkormányzati választások voltak, ahol az RMDSZ jelöltjei ismét többséget értek el az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjeivel szemben. Hogyan gondolja, az RMDSZ mennyire jó választás az erdélyi magyarság számára, ha az autonómia küzdelmet is vesszük? 

Az nem kérdéses, hogy az RMDSZ jelenti a romániai magyarság meghatározó politikai erejét. A szeptember 27-ei választások azonban nem csak ezt igazolták vissza. A szavazók más pártokat és független jelölteket is kitüntettek támogatásukkal, különböző fontos tisztségekre megválasztva őket. Ezzel kifejezték, hogy nem akarnak egypárt rendszert. Ami az autonómia kérdését érinti, ebben a Székely Nemzeti Tanácsot tekintem a számomra mértékadó szervezetnek. 

4. Hogyan értékeli Semjén Zsolt és Potápi Árpád kampányát az RMDSZ-nek miszerint arra buzdították az erdélyi magyarokat, hogy szavazzanak az RMDSZ-re, mert aki nem rájuk szavaz az nemzetárulást követ el?

 Nem aláírt formában, de elvileg létezik a közmegegyezés a magyarországi pártok között, mely szerint ne Budapestről akarjuk megmondani, hogy mi a jó a határainkon kívül élő magyaroknak. Nos, Semjén Zsolt és Potápi Árpád közvetlenül és durván beavatkozott a romániai helyhatósági választásokba. Megszólalásukban, konkrét üzeneteikben kijelentették, hogy az RMDSZ az egyetlen olyan politikai szervezet, amelyik képes a magyar érdek védelmére. 

Ezzel tehát a Magyar Polgári Pártot (tiszteletbeli elnöke Kövér László) és az Erdélyi Magyar Néppártot (védnöke Tőkés László), illetve az általuk létrehozott Erdélyi Magyar Szövetséget alkalmatlannak ítélték a romániai magyarság képviseletére. Potápi Árpád addig elment, hogy egy parlamenti azonnali kérdésre adott válaszában név szerint nem megnevezve, de egyértelműen beazonosíthatóan Tőkés Lászlót hazaárulónak minősítette. 

A választók nem tettek eleget a budapestről érkező felszólításnak, a meghatározó erőt, az RMDSZ-t nem fogadták el egyedüli lehetőségnek. Elég csak Udvarhelyszék eredményeit említeni, ahol a polgármesteri megbízatást valamennyi városban más párthoz, így az Erdélyi Magyar Szövetséghez tartozó, illetve független jelölt nyerte el. Az erdélyi emberek azt üzenték Semjén Zsoltnak és Potápi Árpádnak, hogy nem csak szavazni, de választani akarnak. Tegyük ugyanakkor hozzá, hogy a decemberi országgyűlési választások előtt az RMDSZ és a most eredményt felmutató politikai erők között méltányos megállapodásra lenne szükség a romániai magyarság mind erősebb bukaresti képviselete érdekében.

 5. Ön szerint lesz kormányváltás Magyarországon 2020-ban és Ön kit látna legszívesebben Orbán Viktor helyében?

 Bízom benne, hogy lesz 2022-ben kormányváltás. Ennél is nagyobb azonban a jelenlegi ellenzék feladata, mert Orbán Viktor rendszerét kell leváltani és meghaladni. Az országot olyan emelkedő pályára kell állítani, amely megteremti az építkezéshez szükséges társadalmi békét és a jólét lehetőségét mindenki számára. Jelenlegi állás szerint az ellenzék a miniszterelnök-jelöltje egy előválasztás győztese lesz. Ennek időpontja, lebonyolítása, az induló személyek listája még nem ismert, így ez a kérdés felvetés még idő előtti.