Rákossy Botond József, földmérő mérnök nyílt levele Borboly Csabához

Hargita Megye Tanácsának elnökéhez

BORBOLY CSABA ELNÖK ÚR!

Hargita megye közvagyonának jegyzékét az 1351/2001-es kormányhatározat hagyta jóvá és ezen javak kezelése, megőrzése Hargita Megye tanácsának a hatáskörébe tartozik.

A több száz ingatlant magába foglaló leltáron szerepelnek megyei útjaink, közöttük a 123-as jelzésű Csíkszentsimon – Csíkszentmárton - #Úzvölgye megyei út is (Drum județean 123 – Sânsimion – Sânmartin – Valea Uzului – Dărmăneșt). Az említett út hossza 41 kilométer és területe 32,8 hektár.

Folyó év július 24-én a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (ismertebb nevén ###Tusványos) Kós Károly sátrába került sor az “Úz-völgye és egyéb határvitáink” című kerekasztal-beszélgetésre, ahol a sajtó és nagyszámú hallgatóság előtt történő felszólalásában Ön azt állította, hogy egy csíkszeredai cég 1998-ban végzett felületes munkájának köszönhetően változott meg a megyehatár és amiatt vesztette el Csíkszentmárton község Úzvölgye települését. Mi több, ezért a munkájáért az illető cégnek 177 ezer lejt fizetett ki a kataszteri hivatal.

Tehát a fenti állítása szerint 1998 óta #Úzvölgye település és egy 3,5 kilométeres megyei útszakasz Bákó megye területén fekszik. Mivel a megyei tanácsok hatásköre a megyehatárig terjed ki, amennyiben a fenti kijelentése igaz, Hargita megye elvesztett a közvagyonából egy jelentős és rendkívüli fontossággal bíró részt.

Figyelembe véve a július 24-i állítását, felkérem tisztelettel Hargita Megye Tanácsának elnökét - akinek elsődleges feladata Hargita megye vagyonának őrzése és kezelése – hogy nyilvánosan válaszoljon a következő kérdésekre:

1. Milyen intézkedéseket tett az utóbbi 20 évben a megyehatáron kívül került és Bákó megye kezelésébe átkerült 3,5 kilométeres megyei útszakasz visszaszerzésének ügyében?

2. Az utóbbi 20 évben mennyi közpénzt költött a megyei tanács arra az útszakaszra, amely a csíkszeredai cég 1998-ban végzett, Ön által rossznak ítélt munkájának és az annak nyomán megváltoztatott megyehatárnak köszönhetően a szomszéd megye kezelésébe került?

3. Miért nem történt meg a 123-as megyei út telekkönyvi bejegyzése a közvagyon 2001-es jóváhagyása óta eltelt 18 év alatt?

4. Milyen intézkedéseket tett az utóbbi 20 évben a fent említett csíkszeredai céggel szemben a Hargita megyének okozott esetleges kár megtérítése érdekében?

5. Milyen körülmények között adta ki a megyei tanács apparátusa azt az építkezési engedélyt, amelynek köszönhetően a 123-as jelzésű megyei út védelmi zónájába hatalmas vascsöveket helyeztek el és amellyel visszafordíthatatlan környezeti katasztrófát okoztak az Úz-pataka völgyében?

Amennyiben a Tusnádfürdőn elhangzott nyilvános kijelentése nem felel meg a valóságnak, azaz az említett csíkszeredai cég 1998-ban végzett munkájának köszönhetően nem változott meg a megyehatár és az illető kataszteri dokumentáció értéke nem 177 ezer lej, megkérem tisztelettel, hogy nyilvánosan informálja erről a megye lakósságát és nyilvánosan kérjen elnézést az illető cégtől.

Ezzel egyidőben vizsgálja meg, hogy a 123-as megye út milyen hosszúságban fekszik Hargita megye mai határain belül és amennyiben a 41 kilométernek hiányát észleli, tegye meg a szükséges jogi lépéseket a tulajdonjog visszaszerzésének ügyében.

#Rákossy Botond József

földmérő mérnök#