Az erdélyi magyar pártok látszatpolitizálása

Sok ismerősöm van a facebookon, akik különböző pártokban vannak benne, ezek az emberek jó emberek és a székelység egységére törekednek, még úgy is, ha több pártban vannak. Valószinüleg az írásom után egy pár ismerőst elvesztek, akik nem látják át ezt a helyzetet, amiben benne vannak. Aki ismer, az tudja, hogy nem szeretem az RMDSZ-t, és itt most vissza is fogtam magam és még UDMR-nek sem neveztem őket pedig megérdemelnék.

Hogy is van jelenleg az erdélyi magyar politika? Van egy RMDSZ, aki román és magyarországi támogatással betonkemény pártként szerepel a választásokon és van két GYENGE párt, amely tulajdonképpen választási alternatíva kellene legyen azok számára, akik semmiképpen nem szavaznának az RMDSZ-re. Az MPP és az EMNP-ről beszélünk. Két olyan párt, amelynek megalakulásuknál komoly elvek voltak és a legnagyobb az, hogy az RMDSZ-t le kell váltani. Mára nem ez a helyzet, sőt az MPP és az EMNP is inkább egymás ellen versenyeznek, mintsem összefognának és pártszövetségként lerombolnák az egyet előre kettőt hátra féle RMDSZ politikát. 

Csomortányi István, az EMNP elnöke - Forrás Itthon.ma

Beszélgetek rendszeresen mind a két ,,ellenzéki párt,, tagjaival és meg kell mondanom köztük is vannak olyan emberek, akik ugyanígy látják ezt a helyzetet mint én, de a felső vezetésükre hivatkozva nem lépnek és inkább hallgatnak, hogy ne sérüljön a párt hírneve. Véleményem szerint teljesen mindegy, melyik pártról beszélünk, ha ezek az emberek, akik civil fejjel tudnak még gondolkodni és a hatalomvágy nem fertőzte meg őket LÉPNIÜK kell és egy új politikai formáción tőrni a fejüket, teljesen mindegy hogy 3 vagy 4 párt lesz ugyanis ha az erősebbik tenniakaró réteg kivállik akkor a hataloméhesek, akik a pártokba maradnak, nagyon hamar el fognak tünni a politikai színtérről.

Eddig ezt nagyon kevesen tették meg és akik megtették azok nem vigyáztak arra, hogy a gyengék közül későbbi bomlasztók ne kerüljenek a pártba. Nem mindenképpen kell minden embert felvenni egy pártba, csak egy alapos átvizsgálás után lenne érdemes, és csak akkor ha az adott személy erkölcsileg tiszta. Én nagyon úgy érzem az erdélyi magyar pártok jelenleg úgy müködnek, hogy két ország kormányának akarnak megfelelni. Az erdélyi magyar pártoknak jelenleg nincs önállóságuk, hanem szolgaként teljesítik mikor a magyar kormány, mikor a román fél kéréseit és erre számtalan bizonyítékom is van, amire kitérek a későbbiekben.

Mezei János, az MPP elnöke - Forrás Erdély.ma

Jelenleg ki kell mondani egy új PCR korszak van, hiába demokratikus rendszert építettek, ez annyit ér mint egy csomagolás, amin nem lehet átlátni, vagy pedig nehezen lehet átlátni. Nem akarok össszeesküvéselméleteket gyártani, csupán a saját véleményem mondom. Az RMDSZ vezeti jelenleg a másik két úgymond ellenzéki pártot is, és ebből az MPP már közel van ahhoz, hogy az önállóságát teljesen elveszítse és az RMDSZ teljesen bekebelezze őket.

Most kitérek a bizonyítékokra is. 2016-ot írunk, választások, megy a kampány ezerrel az erdélyi magyar pártoknál is. Az ellenzéki magyar pártok élesen bírálják az RMDSZ-t és az RMDSZ akkor bizony 3% környékén volt, tehát nem került volna be a román parlamentbe, ami nem is lett volna baj (erre is kitérek miért). Aztán jött egy Kelemen-Orbán találkozó és utána csend lett az ellenzéki magyar pártoknál és elfogytak az RMDSZ-t bíráló kijelentések az MPP és az EMNP részéről is, sőt akkor bujtatva az MPP is és az EMNP is Orbán kérésére az RMDSZ-re való szavazást erősítették.

Miért lett volna jó, ha az RMDSZ nem kerül be a parlamentbe? Azért, mert kaptak volna egy jó leckét, hogy tessék a fontosabb dolgokkal érdemben foglalkozni, ugyanis az erdélyi magyarság és székelység jogai még jobban sérülnek, mint az előző rendszerben.

Nem let volna semmivel sem rosszabb az RMDSZ nélkül, de kaptak volna egy pár év gondolkodási időt. Ugyancsak 2016. Ok, hogy az RMDSZ indult a választásokon, de nem lehetett volna egy választási alternatívát egy EMNP-MPP pártszövetséggel indulni? Nem mert a felsők nem engedték, és meg kell mondanom volt olyan ma is az EMNP-ben magas poziciót elfoglaló ismerősöm aki telefonon kijelentette, hogy a magyar kormány felöl jött egy olyan válasz, hogyha indulni mernek az RMDSZ ellen akkor minden magyarországi anyagi támogatástól el fognak esni. Egy part müködtetéséhez anyagiakra is szükség van, tehát így érthető ugye, hogy miért nem indultak.

Orbán -Kelemen - Itthon.ma

2019. EP választások. A választások előtt egy olyan hír járta az erdélyi magyar médiát, hogy a három erdélyi magyar part együtt indul, ennek nagyon örültem, de az öröm nem tartott sokáig, ugyanis a tulipánosok (RMDSZ) kijelentették hogy ez az RMDSZ nevét sértené ha a három part egységesen indulna. Aztán volt olyan hír is hogy EMNP-MPP összefogás lesz, de itt is ugyanaz történhetett, mint 2016 ban. Jött a válasz valahonnan, hogy ne merjetek indulni az RMDSZ ellen. Most sem tették meg. Ugyanúgy folytatódik az egyet előre és kettőt hátra féle politika.

Új elnöke lett az MPP-nek és az EMNP-nek is de változást nem tapasztalunk, ugyanúgy irányítja őket a magyar kormány is, mint az elődjeiket. Nem mertek és valószinüleg nem mernek a következőkben sem nemet mondani. Azokat az embereket tudom sajnálni akikben látom azt, hogy a közösségükért tenni szeretnének és fentről visszatartják őket. Sok ilyen embert látok az EMNP-ben és az MPP-ben is sőt még az RMDSZ-ben is vannak olyan emberek, akik tenni szeretnének értünk, de vissza vannak tartva. 

Milyen megoldást lehetne erre javasolni? Egy új párt, ahová ezek az emberek is tudnának csatlakozni. Egy olyan demokratikus és konzervatív erdélyi párt, amely képes a párton belüli egyéni véleményeket is meghallgatni és nem ellehetetleníteni azokat az embereket, akik esetenként belső kritikával illetik a vezetést. Egy olyan pártot, amelyet sem Magyarország sem Románia kormánya nem kezel bábként és nem utasítja őket olyan dolgokra, ami a párt és a közösség érdekei ellen lennének.

Most meg egy pár szó azoknak is akik nem hisznek a pártrendszerben. Részben igazuk van, ugyanis csalódtak rengeteg pártban, amelyek igérgettek aztán az igéreteiket a szél elvitte jó messzire. A demokráciában már a pártrendszerek vannak és ez nem baj. A baj az, hogy a párt az több lett mint egy érdekérvényesítő eszköz. Most fegyverként használják és kiket lőnek vele? Minket civileket, akiknek az érdekeiket kellene védjék, érvényesítsék.

Szeretnék egyszer egy olyan fórumot létrehozni, hol őszintén ezeket a kérdéseket szemtől szembe az emberek feltehetnék a három párt elnökének, úgy hogy a három párt elnöke egymás mellett van. Szeretném látni a reakciójukat azokra a kérdésekre is, amiket eltereléssel soha nem válaszoltak meg nekünk. Ez lenne egy úgymond elszámolás az igéretek és megvalósítások miatt. Ez egyébként is a székely ősi jogrendszerben, falutörvényekben bene vannak. Nézzük csak ezeket 1505-ből.

Udvarhelyi constitutio

1505. nov. 23: a székelyek alkotmánya. – II. (Jagelló) Ulászló kir. (ur. 1490–1516) idejében Bögözi János főkapitány elnökletével Udvarhelyt tartott 2. nemz-i gyűlésen, összeállított/elfogadott törvénygyűjtemény, mely összefoglalta a székely nemzet hagyományos törvényeit, meghatározta perrendtartását. A bíróság 17 választott (4 primor, 13 lófő) bíróból álló, Udvarhelyt székelő másod folyamodású törvényszék látta el az egész →Székelyföld pereit; kimondta a törvények szentségét.

Azon bíró, ki Isten és ország törvényeitől elhajolva, könyörgés vagy ajándék által megnyeretve, részrehajló lenne, számüzessék, minden ingóságai fölprédáltassanak, ingatlan jószágai elvétessenek, s Székelyföldön soha ne lakhassék. Ekként bűnhődjön még az is, ki maradásában vagy visszajövetelében fáradozna.

Székelyföldön a testi büntetést eltörölte, helyette pénzbírságot szabott ki (ilyen a 19. sz. végén sok európai országban nem létezett). – A ~ kimondta a szabad kereskedés elvét, a személy sérthetetlenségét, mely szerint a székelyt bírói ítélet előtt elfogni nem szabad. A birtok és tulajdon védelmében a 3 ft értékű pert is fölebbezhetővé tette a királyig.

Az erdélyi vajdák hatalmaskodásának megelőzésére kimondta, hogy a Székelyföldre zsoldos sereget vinni sohase szabadjon. – Szabályozta az örökösödés rendjét is, a fekvő jószág, mint katona-népnél a fiakra szállt, a leányok csak kiházasitást kaptak. – 1555. IV. 28: Udvarhelyt a 3. székely nemzetgyűlés, ősi törvényeiket 88 cikkelybe egybegyűjtve, azt I (Habsburg) Ferdinánd (ur. 1526-64) teljhatalmú vajdái, Dobó István és Kendi Ferenc megerősítették. A nemzeti jogok és kiváltságok, az emberi és polgári szabadság és méltóság törvényesítéséve évszázadokkal megelőzte Nyugat-Európa országait.

by Benke Csaba